Állattani Osztály
Az osztály fő feladata, hogy kutatási eredményeivel segítse a kártevők elleni új növényvédelmi módszerek kidolgozását, járuljon hozzá a versenyképes és biztonságos élelmiszertermeléshez, az agrárterületek és a természetközeli élőhelyek fenntartható fejlődéséhez, a városi zöldterületek fejlesztéséhez, vagyis az életminőség javításához. Főbb kutatási területek: integrált növényvédelemi módszerek fejlesztése, öko-faunisztikai vizsgálatok (tájökológia, útökológia, városi zöldterületek ökológiája), rovar-viselkedést szabályozó illatanyagok kutatása. Nagy hangsúlyt kap az idegenhonos (invazív / karantén) kártevők elterjedésének vizsgálata, a kártevők és természetes ellenségeik kapcsolatának feltárása, a növényi kórokozók vektorainak tanulmányozása, egyes ízeltlábú csoportok hagyományos és molekuláris módszerekkel történő taxonómiai vizsgálata, valamint a rovarok szaporodását és tápnövényválasztását befolyásoló feromonok és kairomonok azonosítása és hatásmechanizmusuk feltárása. A szexferomon-bioszintézis hormonális (neuropeptidek) szabályozásának és hatásmechanizmusának feltárása a kártevők szaporodásának gátlására adhat új eszközöket a kezünkbe.
Az oszályon több, hazánkban egyedülálló műszer található. A feromonkutatást segíti a bioszenzoros gázkromatográf (GC-EAD), az elektroantennográf (EAG) és a rovar-szélcsatorna. Az elektropenetrográffal (EPG) a szipókás rovarok táplálkozási viselkedése, a vibrométerrel a rovarok rezgéshullámok segítségével történő kommunikációja vizsgálható. Az etológiai vizsgálatokat az Observer rendszer, a terepi felmérések értékelését térinformatikai programok segítik.
 A szipókás rovarok táplálkozási szokásai elektropenetrográffal mérhetőek (Tholt Gergely felvétele)
 A zárt tenyészet a sikeres technológia kidolgozásához vezető laboratóriumi kísérleteket szolgálja (Molnár Béla Péter felvétele)
 
Oldal nyomtatása